Közösségünk útja 1997-ben indult el, amikor a Szűcs család a helyi katolikus családokkal összefogva felkarolta a szentmisék szervezésének ügyét. Az első általuk kezdeményezett magyar szentmise 1997-ben valósult meg. Arról sajnos nincsenek pontos emlékeink vagy feljegyzéseink, hogy mi történt 1995 előtt. Bár akkoriban diákként még nagyon szerény lehetőségeik voltak, a lelkesedés és a hit nem ismert akadályt: meghívták Magyarországról Bárány Béla atyát, aki a legnagyobb örömmel jött el Finnországba misézni és bibliaórát tartani az itteni híveknek. Ez a látogatás igazolta, hogy az induláshoz nem anyagi bőség, hanem nyitott szív és elköteleződés kell. Ezt követően évente egy-két alkalommal nyílt lehetőség atyákat hívni: az utazási költségeket a családok közösen adták össze, a vendég lelkipásztorokat pedig saját otthonaikban szállásolták el szeretettel.

Ugyancsak 1997-ben indult útjára egy fiatalos ökumenikus közösség, amely idővel meghitt családi bibliakörré formálódott. Kezdetben egymás otthonaiban gyűltek össze felnőttek és gyermekek, ám ahogy a közösség gyarapodott és a lakások szűkösnek bizonyultak, az Otaniemi Kápolna nyitotta meg kapuit a találkozások előtt. Alkalmanként 10–15 család is összegyűlt: amíg a szülők a Szentírást olvasták, az igéről beszélgettek és imádkoztak, addig a gyermekek hittanos foglalkozáson vettek részt, és együtt vacsoráztak. A résztvevők egy csoportja 2007-ben létrehozott egy ökumenikus egyesületet, a katolikus szentségi élet és a rendszeres magyar nyelvű misék biztosítására azonban ez a keret nem jelentett megoldást.  

Finnországban a katolikus egyház kisebbségben van az evangélikus többség mellett, ami sajátos, szinte az „ősegyházakra” emlékeztető családias hangulatot teremt. Ennek a közvetlenségnek volt köszönhető az is, hogy a mise után a templomban imádkozók akár San Francisco hivatalos úton lévő érsekével is kezet rázhattak. Mivel Helsinkiben csupán két katolikus templom működött, hamar egymásra találtak a vallásukat gyakorló magyar családok, akik a nemzetközi misék utáni kávézások megszervezésébe is bekapcsolódtak.

2008 igazán felemelő és meghatározó évként maradt meg mindannyiunk emlékezetében. Tavasszal a néhai Cserháti Ferenc püspök atya – aki a külhoni magyarok gondviselő pásztora volt – maga kereste meg a közösségünket összefogó Szűcs Áront, hogy személyesen érdeklődjön az itteni magyar katolikusok felől. Püspök atya valóban szívén viselte az északi diaszpóra sorsát is: advent első vasárnapján el is jött hozzánk Helsinkibe, és ünnepi szentmisét mutatott be a Szent Henrik-katedrálisban. Az alkalmat Bogányi Tibor orgonaművész és Bogányi Bernadett fuvolaművész csodás játéka tette igazán ünnepivé, a mise után pedig a plébánia termében gyűltünk össze egy meleg hangulatú szeretetvendégségre, ahol a püspök úr a világban szétszóródott magyarság hitéletéről mesélt nekünk.

Ugyanebben az évben kértük meg a finnországi magyar ökumenikus testvéreinket, hogy segítsenek a hivatalos pénzügyi háttér kezelésében, amit ők készséggel el is vállaltak. A papok utazási költségeit továbbra is a családok adták össze perselypénzként, kiegészítve olykor a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A szentmisék szervezése, az atyák kísérése és szeretetteljes vendéglátása tiszta családi összefogás maradt, azzal a közös vággyal, hogy évente legalább két-három alkalommal együtt ünnepelhessünk az anyanyelvünkön. Különösen gazdag év kerekedett ebből: júniusban a csíkszeredai Darvas-Kozma József atya látogatott el hozzánk, augusztusban pedig Pál Ferenc (Feri atya) érkezett körünkbe, akinek a mise melletti keddi Bibliakörön tartott, magával ragadó előadása máig emlékezetes maradt mindannyiunk számára.

A következő bő évtizedben a liturgia mellett a közösségi élet és a hitbéli elmélyülés is új lendületet kapott. Látogatást tett nálunk többek között Pál Ferenc (Feri atya), valamint Frankó Tamás atya (az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektoraként), akik a misék mellett lelkigyakorlatot, illetve bibliaköri előadásokat is tartottak.

Hálás szívvel gondolunk vissza mindazokra a lelkipásztorokra és püspökökre, akik ezekben az években vállalták az utazást és a szolgálatot körünkben: Kiss-Rigó László és Székely János püspök atyákra, valamint Bárány Béla, Csáki Tibor, Darvas-Kozma József, Matolcsy Kálmán, Selymes József, illetve a ferences Bécser Róbert és Kovalcsik Cirill atyákra.