KÉPGALÉRIA
2025. november 29. Adventi koszorúkészítés
Idén is a Szűz Mária Plébánia közösségi terme adott otthont az immár hagyománnyá vált adventi koszorúkészítésnek. Szép számmal – összesen tizenkilencen – gyűltünk össze, hogy közösen, jó hangulatban és egymás szaktudását is megosztva hangolódjunk az ádventre. A meghitt légkört mindenki hozzájárulása formálta: volt, aki szervezett, mások alapanyagokat hoztak, eszközökkel vagy épp saját kézműves tapasztalatukkal segítettek, és akadt, aki finom süteménnyel tette még bensőségesebbé az alkalmat.
Nagy öröm volt együtt készülni erre a szép időszakra, és örömmel várjuk a következő találkozást az ádventi magyar misén, december 13-án.
2025. november 01. Temetőlátogatás, Hietaniemen hautausmaa temető
November 1-jén a Hietaniemen temetőt kerestük fel együtt. Természetesen vittünk magunkkal mécsest, de a temetőt gondozó Helsinki Lutheránus Egyház programokról is gondoskodott a gyerekek számára. Így az alkonyati órákban zseblámpa fényénél kellett megkeresni a hatalmas fenyőfákra aggatott fényvisszaverőket. Aki ügyesen megszámolta a fán lógó díszeket, jutalmat kapott: egy angyalka alakú fényvisszaverőt, melyen kereszt is van. Kedves, diszkrét, de egyértelmű jelentést hordozó szimbólum, ami azonnal rá is került a gyerekek zipzárjára. Mire a játék véget ért, ránk sötétedett, így láthatóvá vált az elhunyt szeretteink emlékére gyújtott mécsesek fénye. Sokezer mécses fénye lobogott a helsinki éjszakában. A temetőlátogatás után átmentünk a Szűz Mária-templomba, hogy az ünneplést szentmisén való részvétellel tegyük teljessé, elhunytainkat és saját magunkat is az Oltáriszentségben jelenlévő Üdvözítőnek ajánlva.
2025. október 04. Szent Brigitta-templom, Lempäälä
Az egyesületünk által szervezett kirándulásokon mindig van valamilyen lelki tartalom, ami természetes módon kapcsolódik a nap egyéb programjaihoz. Így a lempääläi kirándulás a templomban kezdődött: megcsodáltuk a középkori épületet, felfedeztük annak kereszt alakját, s hogy az oltár felett éppúgy lebeg a megfeszített üdvözítő, mint a Szent Henrik-templomban. A templomból kifelé jövet átvettük a „zarándokútleveleket”, melybe a nap folyamán pecséteket gyűjtöttünk. Az utolsó pecsétet akkor kaptuk, amikor a bűn terhét jelképező kis köveket – egy nagyobb séta után – leraktuk a templomkertben és imádkoztunk. A séta, az íjászat és a középkori tánc után jólesett leülni és megebédelni. A pizzából erőt merítve aztán rövid sétát tettünk a Brigitta-ösvényen. Végül az autók felé bandukolva imádkoztunk, így igazán kerek volt a Szent Brigitta tiszteletére szervezett családos zarándok-kirándulásunk.
2025. szeptember 21. Szent Péter-templom, Siuntio
Szeptember 21-re Siuntioba szervezünk családos kirándulást, ahol a középkori Szent Péter-templomot kerestük föl. A kétnyelvű településen a finn és a svéd nyelvű istentisztelet között tudtunk bemenni a templomba, melynek freskóit a templom honlapján található térkép alapján együtt tanulmányoztuk. Egy imát is mondtunk együtt, majd sétáltunk egyet a templom melletti gyönyörű temetőkertben. A padokon ülve került sor a hittan foglalkozásra: a gyerekek egy papírtekercsen vehették át Isten nekik küldött üzenetét, melyet Ámosz próféta jegyzett le számukra. A szent szöveget egy játék segítségével értelmeztük: Rasse kapott egy nagy zacskó cukrot, amivel azt csinálhatott, amit akart. Ő szétosztotta. Azt mondta, így jobb érzés neki, mintha egyedül enné meg az egészet. Arra jutottunk, hogy Isten törvénye, hogy osztozzunk, legyünk tekintettel a másikra, a szívünkbe van írva. Az együttlétünket lezáró piknikre a közeli madármegfigyelő állomáson került sor.
2025. augusztus 31. Haltia centrum, Nuuksio
A tanévnyitó családos kirándulásra augusztus 31-én vasárnap került sor. Az előzetes elképzeléstőleltérve, végül a Nuuksio park területén, a Haltia látogatóközpontnál találkoztunk. Az előző napokesőzése és az aznapi hűvös idő miatt ez jó választásnak bizonyult. Bár edzett finnországi ma-gyarokként sem az esőtől, sem a sártól nem ijednek meg még a kisgyerekes szülők sem, azért a látogatóközponthoz tartozó hatalmas indiánsátor nyújtotta menedék mindannyiunknak jólesett. Mivel időben érkeztünk, a tűzgyújtás a mi feladatunk volt – a gyerekek nagy örömére! A kirándulás programjának összeállításakor figyelembe vettük tagjaink lelki és nevelési igényeit: így együtt énekeltük el az asztali áldást, és hogy a többek számára addig ismeretlen „Te hívsz meg minket
a lakomára” kezdetű ima feledésbe ne merüljön, a résztvevő családok falra kitehető imakártyát kaptak. A gyerekek lelkesen vettek részt a kincskereső játékban. A kincsért természetesen meg kellett dolgozni: az iskolásoknak egy keresztrejtvényt kellett megfejteniük ahhoz, hogy a kincshez vezető térkép egy-egy darabját megkapják. A kisebbek is teljesítették a feladatukat: a piknikkosárban található élelmiszerek közül ügyesen kiválogatták azokat, amelyeket valószínűleg Jézus és az apostolok is fogyasztottak a kétezer évvel ezelőtti Palesztinában. A kincs sikeres megtalálása és elfogyasztása után a gyerekek játszottak, a szülők beszélgettek, sétáltak. Valamennyien azzal a boldog érzéssel tértünk haza, hogy ez jó volt, és jó, hogy hamarosan újra találkozunk. A szervezők számára a legbecsesebb visszajelzést talán az ötéves Máté szavai jelentik, aki a kirándulást követő családi hálaadás során az új barátokat is megköszönte Istennek!
